Vadgesztenye – Nagyanyám receptje
Még a Nagy Karácsonyi Készletfeltöltés során vettem 3 csomag gesztenyemasszát, ami azóta is ott ült a fagyasztóban, mert akkor nem került sorra. Már nagyon kikívánkozott abból a hidegből, így az egyiket pár napja áttettem a normál hűtőbe, hadd olvadjon ki. A közbejött nyavalyakórság miatt erre bőven volt ideje, engem meg már evett a frász, hogy meg kéne csinálni. Nagyot sütnöm nem akaródzott, ezt a vadgesztenyét találtam Nagyanyám receptjei között. Érdekes megfigyelni, hogy vannak receptek, amik változatlanul élnek tovább, míg mások idomulnak a megváltozott életviszonyainkhoz. Tortát ma már nemigen állunk neki 24 tojásból sütni, ez viszont szinte változtatás nélkül készülhet ma is.
25 dkg gesztenyemassza
6-8 dkg vaj (nem mértem)
2 ek porcukor
rum (aroma)
vanília (kivonat)
narancslikőr
5 dkg babapiskóta
keserűcsoki
A gesztenyemasszát beletördeltem a keverőtálba – Nagyanyám persze saját főzésű gesztenyét pucolt és nyomott át a krumplinyomón, ami sokkal finomabb, de macerásabb is – majd hozzáadtam a vajat. Pici rumaromát adtam hozzá, mert már volt benne gyárilag. Ment bele egy löttyentésnyi vanília kivonat is. (A kisméretű képnek is van előnye: bárki azt hiheti, hogy pedánsan feliratoztam a vaníliás üveget, pedig azon egy sok évvel ezelőtti málnaszörp felirat van, aminek sehogy se akar elengedni a ragasztója.) Narancslikőröm épp nem volt, hát a narancsvirág vízből csöpögtettem bele keveset.
Az egészet habosra kevertem és betettem a hűtőbe, hogy formázhatóvá szilárduljon a vajtól. A szilárdulással nem is volt baj, de amint kézbe vettem, azonnal szinte folyóssá lágyult és inkább kézkrémmé akart alakulni, sem mint gesztenyékké. Ekkor vettem elő a babapiskótát (az eredeti receptben kekszmorzsa van), amit a forgókéses volt szíves rövid úton szinte lisztfinomságúra őrölni. Ezt belekevertem, és így már nem ragadt mindenáron a kezemre. Kissé lapított gesztenyéket sodortam belőle, majd betettem a sokkoló hűtőbe (= kitettem az erkélyre).
Nagy óvatosan megolvasztottam a csokit, hagytam visszahűlni, majd megint megmelegítettem kissé és az így temperált csokiba belemártottam a fogpiszkálóra tűzött gesztenyéket. Visszasorakoztattam a sütőpapíros tálcára és betettem a leghűvösebb szobába dermedni. Amikor a csoki már nem folyt a fogvájó által hagyott lukakat szépen össze lehetett masszírozni, hogy ne legyen kukacrágta kinézete. Hagyom reggelig szikkadni és ha már nem ragad a gesztenye, jól záró műanyag dobozba téve megpróbálom a sáskák elől elrejteni a hűtőben.
Ez így leírva borzasztó bonyolultnak tűnik, pedig nem az. A hűtési időket nem számolva talán háromnegyed órát dolgoztam vele.
Szia!
Most már mást sem éneklek, mint hogy: Vadgesztenye fehéret virágzik! Lányaim néznek, hogy mi ért utol!:P:D
Nekem van vagy 60 dkg friss gesztenyém és tegnap már gondolkodtam, mi legyen belőle. Nem ígérem, hoyg ezt fogom csinálni, csak azért írom le, hoyg én nem irtózom a gesztenye elkészítésétől!:)
Nagyon szuper, örülök, hogy a VADgesztenye szó nem vette el a kedvem az olvasástól. Imádom az ilyen energiatakarékos sütés/-hütés folyamatokat :)))
OFF: bocsi, de a háttérben látom a “saját” masinámat. Szeretném megkérdezni, hogy a dagasztó részével nincs semmi gondod? (az enyémnek őrülten kemény hangja van dagasztás közben, s ráadásul most fél éves és felmondta a szolgálatot) Eléggé elkeserit, mert a habverő része is ugyanott van, ahol a dagasztó karé, és itt van valami bibije. Megköszönném, ha leirnál pár szót róla. Viki
Ha fél éves és baja van, sürgősen küldd el garanciális szervizbe. Ez egy éves, eddig nincs rá panasz. Mondjuk nem egy Kenwood tartósságú lesz, de nem is került annyiba.