Kevés munkával elkészíthető édesség, ami csodálatosan ötvözi a gesztenye ízét a méz koncentrált illatával. Fűszerezés nélkül is a Karácsony hangulatát nyújtja.
fagyasztott egész gesztenye
illatos méz
Akinek nyár elején van a születésnapja, az elég könnyen eléri, hogy csak valami „könnyű”, hűsítő édességgel köszöntsék. Azért a hagyományos torta forma csak nem maradhatott el. A recept remekül használható alapként, mindíg a szezon valamelyik gyümölcsével ízesítve.
A torta trükkje a pillecukor alap. Ahhoz, hogy a parfé kellően habos legyen és ne fagyjon vághatatlan tömbbé, általában rengeteg tejszín, vagyis zsiradék kell bele. Itt a pillecukor adja ezt a habos szekezetet, így fele annyi tejszín is elég bele.
A cím igényel némi magyarázatot. A recept ötletadó eredetijét Tücsökbogárnál láttam. Nem lévén fagylaltgépem gondoltam kapóra jön. Azonban amikor a hozzávalókat elolvastam, láttam, hogy ennyi curkos tejet és ennyi zsíros tejszínt biztos nem rakhatok bele, még ha ezektől marad is krémes.
A hozzávalókat kissé „karcsúsítva” állt elő ez a finomság, amit eleve formában fagyasztottam, hogy parféként tálalhassam. A rumos csokiöntet remekül egészítette ki a gesztenye ízét.
Húsvét egyik ünnepi ebédjét zárta ez a habkönnyű, pikánsan savanykás desszert. Ideális választás egy nehezebb ebéd lezárásaként.
A húsvéti ételek sorába ugyanúgy beletartozik a kalács, mint a sonka vagy a piros tojás. Ilyenkor még az is elszánja magát a dagasztásra, aki amúgy nincs nagy barátságban a kelt tésztákkal. Ez egy többszörösen kipróbált és bevált recept. A tésztája más kalácsokhoz is használható, akár töltetlenül vagy mazsolával is. A hozzávalókból igazi nagycsaládos adag lesz, megtelik vele a sütő legnagyobb tepsije. Természetesen kisebb adagból ugyanúgy elkészíthető.
Így farsangban, talán nem kell magyarázni, miért is gondoltam a boszorkányokra. A recept a hagyomány szerint Medici Katalin konyhájáról származik. Ennek ellenére semmi olyan hozzávalót, készítési módot nem tartalmaz, ami a középkor óta feledésbe merült volna. A boszorkányos csavart a sütemény tetejére szórt fűszer jelenti.
Ez a recept a klasszikus töpörtyűs pogácsát kínálja picit átalakítva. Egyrészt a teljes kiőrlésű rozsliszt rostokat és egy új ízt visz bele, másrészt nem a hagyományos kelt tésztából készül. Ennek a tésztának nagy előnye, hogy sokáig eltartható. Ha például szilveszterre szánjuk, napokkal előtte megsüthetjük.
Családi köszöntésre készült ez a torta. Az Ünnepeltet kérdezve a tortáról annyi támpontot kaptam, hogy nagyon csokis és „nagyon egészségtelen” legyen. 🙂
Eltérően a kereskedelmi média komoly fejtörőitől, nem hirdetek nyereményjátékot az Ünnepelt nevének kitalálói között. 😉
Idén sajnos ez nem átvitt értelemben használatos, a megtermett, ha épp le nem rothadt, szőlő sikerült igen savanyúra.
Egyik kedvenc szőlőmből, az otellóból láttam szép fürtöket a piacon, gyorsan vettem is egy zacskónyit. Itthon kellett rájöjjek, hogy szépségével nem arányos finomsága. A jellegzetes aromája megvolt ugyan, de – a borbírálók dumájával szólva – karakteres savgerinccel rendelkezett. Kárba veszni mégse hagyhattam, kerestem valami gyors hasznosítási módot hozzá.
Állítólag minden kezdet nehéz, ám ezt most részben cáfolhatom. Azért részben, mert csak rászánni magam volt nehéz, megsütni egyáltalán nem.
A rászánás nehézsége két dolgon alapult. Egyrészt azon, hogy szeretjük a töpörtyűt, így aztán hamarabb el szokott fogyni, mint pogácsává alakulna. Másrészt őrzöm egy rég megszűnt újpesti söröző pogácsájának emlékét, szerintem az volt A TÖPÖRTYŰS POGÁCSA. Így visszagondolva kőttes lehetett, hajtogatva, megszórva töpörtyűvel és paprikapehellyel. (Gondolom akkoriban az a pehely egyszerűen apróra vágott cseresznyepaprika lehetett.) Puha volt, foszlós, ízes és rettentő sok sört fel bírt szívni. Ahogy mondják, az árvák könnyét is …
Ez mégse kelt tésztás, bár van benne kevés élesztő is. Egy részét megutaztatják, a másik sem fog órák alatt elfogyni, márpedig a kelt igazából frissen, lehetőleg langyosan finom. Inkább a ropogósra, omlósra sülő, zsíros tésztát választottam, amolyan hibrid lett belőle. Dobozban legalább egy hétig eláll, ha elfelejtjük, hogy van.
A reformossága a rozsliszt használatában merül ki. Igazából az íze miatt tettem bele, de a rostjai sincsenek hiába, még ha diétás nem is lett tőle.
Értesítés az új receptekről 
Kövessen twitteren 
info kukac jokaja.hu