Jó kaja

Kaptam egy mailt Dolgozótól, hogy ugyan csináljak már egy tepsi sütit, mert előkarácsonyozós ülést fog tartani díszes társulatuk, én meg úgyis nyakig vagyok a sütögetésben. Az ilyen felkérésnek nem illik ellenállni, kerestem egy hamar összedobható, mégis ünnepi finomságot. Ez sült ki belőle, miközben a kókusz pöfetegeket golyóztam.

15 dkg liszt
5 dkg dió
6 – 8 dkg (barna) cukor
15 dkg vaj

1 doboz sűrített tej (2 tubus)
2 ek méz
5 dkg vaj
fahéj

csoki

(tovább…)

Még egy süti, a minapi születésnapról, ezt a Dédi sütötte.  Olyan igaz, békebeli rácsos pite, ezúttal nem almával, hanem körtével töltve. Az Ünnepelt csak megfogdosott néhányat, inkább a tortákra koncentrált.

A képen szépen látszik az ilyen sütemények finomságának titka: jóval több a töltelék, mint a tészta. Ugyan fennáll ilyenkor annak veszélye, hogy kiskanalat kell adni mellé, de még senkit se hallottam – a süti készítőjén kívül – aki ezért panaszkodott volna.

A tészta hozzávalói:

40 dkg liszt
15 dkg vaj (margarin)
3 ek porcukor
1 tojás
0,5 cs sütőpor
1 ek citromlé
tej

(tovább…)

Minap említettem, hogy van év, amikor fellázadunk a kötelező bejgli ellen – nem mintha nem szeretnénk, de úgy is kapunk valahonnan – és egy tepsibe összetöltve, flódniként sütjük meg. Ez a Közép-európai zsidó konyháról népszerűvé vált sütemény persze több a bejglinél, amennyiben legalább háromféle tölteléke van, mint a képen szereplő lusta változatnak. Igazából kéne legyen benne egy negyedik, lekváros réteg is, de vagy lustaság okán nem készült, vagy a tészta sikerült szakadóssá, és csak négyfelé osztva volt kinyújtható (régebbi kép, már nem emlékszem pontosan). A mennyiség egy közepes tepsire való, nem a sütőhöz adott nagyméretűhöz, abba a duplája is belefér.

(tovább…)

Ez maga a fából vaskarika! Hogy lehetne londoni egy olyan sütemény, ami ha nem is hungarikum, de mindenképp regionális.

A magyarázat az, hogy a recept egy sokcsillagos londoni szálloda éttermének sous-chefjétől származik. Azt talán fölösleges is mondanom, hogy magyar, aki kiment dolgozni, beállt a konyhai rangsor végére és egy év múlva már sous-chef volt, aki néhányadmagával viszi az éttermet, miközben a chef kilépett, a tulaj meg nem vesz fel újat, hiszen így is megy a szekér. Egészen tiszteletet parancsoló az a megszállott szívósság, amivel napi 12 – 16 órát képes végigdolgozni ez a filigrán nő, mindig tele ötletekkel, kreatívan.

Cintia iránti tiszteletből saját szavaival idézem a receptet, ami külön érdekes a szokottól eltérő töltelékek miatt is.

(tovább…)

Ismét egy régi recept, úgy a 30-as évek tájáról, ami így a karácsonyi bejgliszezon közeledtével igazán aktuális. Külön érdekessége, hogy a tésztájában nincs tojás, így aki arra érzékeny, vagy más okból kerüli, az a tetejét se keni meg vele, és nyugodtan megeheti.

A bejgli olyan hagyomány, annyira a Karácsonyhoz kapcsolódik, hogy nehéz elképzelni nélküle az Ünnepeket. (Azért csöndesen megsúgom, hogy vannak évek, amikor juszt sem sütünk bejglit, inkább összetöltjük egy tepsibe, és flódni lesz belőle.) Ennek a receptnek a nagy előnye, hogy sokáig friss, szaftos marad a tésztája, nem kell a végét szárazon legyűrni, vagy kerülgetni.

(tovább…)

Az úgy kezdődött, hogy Leány magához ölelte a két utolsó banánt és elvonult Barátnőhöz, közös sütikézésre.

Barátnőnél kiderült, hogy a garzonban levő kétlapos tűzhely sütője olyan pirinyó, hogy még egy muffintepsi sem fér el benne, pedig az igazán nem túlméretes szállítmány.

Rövid fejvakargatás nyomán megszületett a megoldás – meg kellett szülessen, hiszen a tészta már bekeverve várt a melegedőre – mikróban kell megsütni.

(tovább…)

Egy nyári születésnapra készült olyannak, aki nem lelkesedik az olyantájt kézenfekvő gyümölcstortákért. A recept szerint belga barnasör kell bele, de akármilyen jóféle barnával meg lehet sütni, legfeljebb a jelzőt kell elhagyjuk a nevéből. Nem próbáltam világos sörrel, de szerintem kell hozzá a barnasör telt, malátás aromája.

25 dkg liszt
3 ek cukor
15 dkg hideg vaj
hideg víz

25 dkg barna cukor
3 nagy tojás
2 dl barnasör
2 dl tejszín

(tovább…)

Ennek a nagyon vajas, nagyon gyümölcsös finomságnak a receptje Szászországból, Drezdából ered. Arrafelé nem telhet el Ádvent anélkül, hogy meg ne sütnék, és Karácsonyra meg ne vágnák. Nagy előnye ugyanis, hogy hetekkel előre meg lehet sütni és jól záró dobozban, zacskóban megvárja az Ünnepeket. A recept hozzávalóit kedvünk és beszerzési lehetőségeink függvényében alakíthatjuk, hiszen az aszalt gyümölcsökön, mazsolán kívül kerülhet bele akár marcipán, birsalmasajt is. Fogyókúrások anélkül vágjanak belőle, hogy elolvasták a hozzávalók listáját. Ugyan a megszokott hazai karácsonyi süteményeink semelyik tipikus alkotórésze (mák, dió) sincs benne, érdemes kipróbálni, nagyon finom változatosságot jelent „bejglimérgezés” ellen.

60 dkg liszt
35 dkg vaj
10 dkg cukor
30 dkg mazsola
15 dkg darált mandula
5 – 5 dkg cukrozott citrom- és narancshéj
3 ek rum
1 dl tej
2 kocka élesztő
késhegynyi só, reszelt citromhéj, szerecsendió virág, gyömbér, kardamom

10 dkg vaj
kb. 10 dkg porcukor

(tovább…)

A hét első felében rendszeresen hűtőkievést tartunk, amíg még van a hétvégi ételekből. Most különösen is alapos bevásárlást tarthattam, vagy az étvágyunk volt gyenge, de bőven találok még megfőzetlen alapanyagokat is. Ilyen volt az a zacskó túró is, aminek egyik feléből készült egy szál rétes.

Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, a rétes gyorsan elkészül, amennyiben bolti réteslapot használunk. Mivel a saját kezű réteshúzás még várat magára, próbavásárlást tartottam Fáni nagynénénk réteslapjából. Megsütve kellemes volt, de dolgozni vele korántsem. A gyári hajtások mentén mindenképp kockákra akart szakadni a felcsavarodás helyett.

(tovább…)

Leány fáradt. Ilyenkor relaxációs konyházást tart. Persze ehhez este 11-re szedi össze a lelkierőt a napi munka után. Egyik este éppen tökölni volt kedve, és pici fahéjjal megszórva megsütötte a kamrában várakozó tököt. Mivel azonban az élet kegyetlen, másik nap is kellően elfáradt ahhoz, hogy levezetésre legyen szüksége, gyorsan megmentette egy részét egy muffin sütéséhez.

A muffin kicsit nosztalgiasüti is, hiszen felső tagozatos korában az egyik első  a muffin volt, amit megsütött. Ma már nem ragaszkodik leírt recepthez, érzésre is meg tud alkotni egy újat, legalább is minálunk ez még új volt.

A cím nem pontos, hiszen nem csak tökből készül, van benne liszt is. Azért így is egészen tökös muffin lett.

(tovább…)