Jó kaja

20 dkg liszt
10 dkg tört krumpli
1,5 dl tej
1 tojás
0,5 kocka élesztő
0,5 dl olaj
só
a kenéshez:
20 dkg brindza (juhtúró)
1 gerezd fokhagyma
szükség szerint tejföl
olajbogyó
húsos szalonna (elmaradhat)

A langyos tejben feloldjuk az élesztőt, beleütjük a tojást, hozzákeverjük a krumplit és a liszttel, sóval, olajjal rugalmas tésztává gyúrjuk. A tésztagombócot beolajozzuk, és letakarva kelni hagyjuk. Mikor szépen megkelt, átgyúrjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe nyomkodjuk. Ha kerek pizzát készítünk, 2-3 részre vágva nyújtjuk ki.

Ha a juhtúró nagyon száraz, kevés tejföllel kenhetővé keverjük. Hozzáadjuk az elnyomott fokhagymát és megkenjük vele a pizzát. Rászórjuk a felvágott olajbogyót és a csíkokra vágott szalonnát. Legalább 200 fokos sütőben sütjük, 10-12 percig. Akkor jó, ha a tészta széle pirulni kezd.

80 dkg krumpli (nem új)
1 tojás
1 dl kefir
kb. 10 dkg liszt
só
őrölt bors
ízlés szerint fokhagyma
a sütéshez:
olaj
a tálaláshoz:
tejföl
só
fokhagyma
savanyúság

Nagylukú reszelőn lereszeljük a meghámozott krumplit. A tojással, kefirrel összekeverjük. Fűszerezzük és annyi lisztet adunk hozzá, hogy sűrűbb palacsintatészta legyen belőle.

Serpenyőben olajat forrósítunk, 1-1 merőkanálnyi tésztát elsimítva benne mindkét oldalát pirosra sütjük. A krumpli miatt hosszabb sütési időt igényel, mint egy palacsinta. Megtöltjük, félbe hajtjuk és megkenjük fokhagymás tejföllel.

Tölthetjük gombapaprikással, bármilyen (maradék) pörkölttel, stb.

Tipp: ha a krumpli a reszelés közben sok vizet enged, öntsük le alóla, hogy ne kelljen túl sok lisztet adni hozzá.

60 dkg sült tök
kb. 30 dkg liszt
2 tojás
csipetnyi só
2-3 érett, de nem túl puha körte
a tálaláshoz:
fahéjas kristálycukor
tejföl

A sütőtököt megtisztítjuk és puhára sütjük. Amikor foghatóra hűlt, lehúzzuk a héját és levágjuk a megbarnult részeit. A sóval és a tojással simára turmixoljuk, majd hozzáadjuk a lisztet. Annyit gyúrunk bele, hogy lágy, de már nem ragadós tésztát kapjunk.

A körtét meghámozzuk és egyforma, kisebb diónyi méretű darabokra vágjuk.

A tésztát 3-4 mm vékonyra nyújtjuk és kb. 10×10 cm-es kockára vágjuk. Mindegyik közepére teszünk egy darab körtét és ha a gyümölcs nem elég édes, egy kávéskanál fahéjas cukrot. A tészta széleit összecsípjük és a két tenyerünk között gombóccá formáljuk.

Nagy lábosban vizet forralunk egy csipet sóval. A gombócokat pár percig még főzzük, az után, hogy feljöttek a víz színére. A gombócokat fahéjas cukorral megszórva, tejföllel megcsepegtetve tálaljuk.

Hozzávalók 2 adagra
2 nagy paradicsom
4 tojás
1 doboz darabolt paradicsom
1 kis fej hagyma
2 gerezd fokhagyma
olaj
só
bors
bazsalikom
oregano
babér
kakukkfű
ízlés szerint chili

A megmosott paradicsom héját, az alján, kereszt alakban bevágjuk. Vizet forralunk és beledobjuk a paradicsomot. Fél perc múlva a forró vizet leöntjük és hideg vízzel töltjük fel. Lehúzzuk a héját és nagyobb körben kivágjuk a csumáját. Óvatosan kikaparjuk a magjait és a közepét. (tovább…)

A mi lencsónknak ebben a messzi rokonában nem olyan meghatározó a paradicsom. Viszont van benne padlizsán, amit régiesen törökparadicsomnak is hívtak. Készülhet a csirke helyett bárány húsával is, vagy mindenféle hús nélkül, vega fogásként is.

2 csirkecomb vagy 1 mell
2 kis padlizsán
2-3 kis cukkini
2 sárga húsú paprika
2 piros húsú paprika
2 fej hagyma
2 közepes paradicsom
2 nagyobb krumpli
2-3 gerezd fokhagyma
kevés olaj
só, bors, koriander, római kömény, fahéj

A csirkehúst falatnyi kockákra vágjuk, a cukkinit és a padlizsánt hosszában félbe vagy négyfelé hasítjuk, majd félcentis szeletekre vágjuk. A paprikát csíkokra a hagymát félfőre vágjuk, a meghámozott paradicsomot és krumplit felkockázzuk.

Tapadásmentes edényben, kevés olajon körbepirítjuk a húst, majd kiszedjük és félre tesszük. Ha kell még egy kis olajat teszünk az edénybe és a hagymát üvegesre pároljuk rajta. Rádobjuk a padlizsánt és óvatosan rázogatva körbepirítjuk. A piruló padlizsán az összes olajat magába szívja. Ettől ne ijedjünk meg, nem kell pótolni, mert a kész ételünk túl olajos lenne.

Hozzátesszük a többi zöldséget és a húst, fűszerezzük meg és lefedve, kis lángon párolni kezdjük. A zöldségek hamarosan levet engednek, nem fog odaégni. 20-30 perc alatt minden puhára párolódik és tálalhatjuk is.

Aki nem szereti szinte levesnyi lével, az főzhet bele egy marék gerslit vagy rizst, ami sűríti.

A recept a Kifőztük receptújság júliusi számában jelent meg.

Húsvét után gyakorta találunk nagy kupac maradék főtt tojást a hűtőnkben, amivel jó lenne kezdeni valamit. Ilyenkor nem csak a hideg tojáskrémek jöhetnek szóba, hanem készíthetünk meleg ételt is. Természetesen a recept nem csak maradék pirostojások hasznosítására alkalmas.

(tovább…)

Megint paprika és megint piros, de hát ki tudna ellenállni a szépségének, és ki ne vágyna valami színre a szürke őszünkben.

Készültem rá egy ideje, hogy kápia paprikából is kipróbáljam ezt a Balkánról ideszármazott salátát. Végre a paprika is szembejött a piacon, és az ötlet is kibújt a feledés homálya alól.

Mindenféle paprikából finom, de a kápia édessége és a tömör húsa még jobban illik hozzá. Legközelebb kipróbálom milyen lesz fél marék pirított dió beleaprításától. Szerintem jó lesz hozzá az a ropogós állag textúra.

(tovább…)

Kevés haszonnövényünknek volt jó éve az idén, a szerencsés kivételek egyike a cukkini. Aki figyelmesen olvassa a blogokat, az is láthatja, hogy helyenként szinte belefulladnak a termésbe. Sógoromék is így jártak, nem is győzik elég zsengén lekapkodni a túlnépesedő cukkiniket.

Ez egyike azon kevés recepteknek, ahol nem baj, ha nem arasznyi hosszúságú korában szedik le, mert a nagyobbra nőtt picit rostosabb, alacsonyabb víztartalmú.

(tovább…)

Amilyen finom a saláta, olyan undok dolog fényképezni. Akkora kontraszt van a sötét cékladarabok és a saláta halványsága között, hogy vagy kiégnek a világos foltok, vagy csak fekete folt látszik a céklák helyett.

Fényképezés nélkül is érdemes nekilátni, most még zsenge céklát lehet találni a piacokon. Igazából a diónyinál kisebbeket keressük, azok igazán gyengék. Ha kicsit nagyobbakat kapunk, azokat nagyon vékonyra szeleteljük, gyaluljuk.

(tovább…)

Görögországi nyaralás után került a családi menübe ez a padlizsános finomság. Előételnek kaptuk, a nevét se tudjuk,  de sikerült egész jól leutánozni. Savanykás, fokhagymás, olajos, diós és a citromfűtől illatos – egyszóval finom.

A krémnek való padlizsánokkal együtt szoktuk sütni kezdeni, csak hamarabb kell kivenni, hogy még tartsa az alakját. Így egy munkával két padlizsános étel is elkészül.

(tovább…)