Jó kaja

Szepességből elszármazott Nagyszüleim asztalán rendszeresen megfordult ez a régi ízeket idéző étel. A népi konyha jellegzetes fogása, egyszerű, laktató és kizárólag helyben megtermő, ott készülő alapanyagokat használ. Nevének érdekessége, hogy szlávos csengése ellenére épp a felvidéki részeken nem ezen a néven ismerik.

Sokféle változatával találkoztam már, az egészen egyszerűtől a szinte luxusig tupírozottig. Számomra ez idézi Nagyanyám konyhájának egykori ízeit.

50 dkg krumpli
2 tojás
50-60 dkg liszt
25 dkg markáns ízű juhtúró
füstölt szalonna
finomra gyalult savanyúkáposzta
lila hagyma
só, bors
tejföl

A krumplit meghámozzuk, megmossuk és finom reszelőn lereszeljük. Ha öreg, kissé fonnyadó krumplit kaptunk, azt rögtön használhatjuk is. Az új krumplit megsózzuk, szűrőbe tesszük és hagyjuk egy fél órán át kicsöpögni.

Ráütjük a tojásokat, megsózzuk és annyi lisztet adunk hozzá, hogy sűrűbb galuskatésztát kapjunk.

Közben egy nagyobb fazékban sós vizet forralunk. Amíg felforr, a kockázott szalonna zsírját kiolvasztjuk, a pörcöt kiszedjük a zsírból és félre tesszük.

A felforrt de nem zubogó vízbe beleszaggatjuk a galuskát. Az apró lyukú galuskaszaggatók nem használhatók, mert a szálasra reszelt krumpli miatt nem megy át rajta a tészta. A legbiztosabb késsel, deszkáról szaggatni, ami korántsem akkora varázslat, mint amennyire sokan félnek tőle.

Amint az első adag galuska feljött a víz színére, még két percig főzzük, majd szűrőkanállal tálba szedjük és locsolunk rá a szalonna zsírjából.

A juhtúrót néhány kanál forró főzővízzel simára keverjük és rétegenként a galuskára locsoljuk. Így nem kell sokat keverni és nem törik össze a galuska.

A tányéron megszórjuk a rövidre vágott savanyúkáposztával, a vékonyra szelt lila hagymával és a félre tett szalonnapörccel. Egy jó kanál tejföllel koronázzuk meg. Érzékenyebbek rögtön bilagitot is tálalhatnak mellé. 🙂