Jó kaja

Az idei bolond tavaszban már megint olyan idő jár ránk, hogy jól esik a kicsit télies, rusztikus kaja. Bográcsban lenne az igazi, de ahhoz szárazabb időjárás dukál.

A csülökpörkölt is olyan recept, ami megosztja a véleményeket, csak semlegesnek maradni nem lehet. Általában vagy hallani sem akarnak róla, vagy ódákat zengve tüntetik el, a hozzá leginkább passzoló evőeszközzel, a kanállal. Az ilyen elvetemültek képesek még a tányért is kitörölni egy friss kenyér ropogós csücskével. A koleszterint emlegetve megvonják a vállukat és válaszukban az epehajtás fontosságát emlegetik.

(tovább…)

Ez volt a pályázatom a Czifray verseny amatőr kategóriájára. Mások jobbak voltak, szeretettel gratulálok Nekik. Minimális változtatással , de sok fázisfotóval kiegészítve adom közre, legyen gondolatébresztő az utánfőzéshez. Bár nagyon hosszú időbe telik, amíg megpuhul, azonban a tényleges munka nem átlagon felüli, mégis igazi ünnepi fogást tehetünk az asztalra.

A kiírást és a kapcsolt gondolatébresztő anyagokat átolvasva három kulcs gondolat köré építettem fel a receptemet.

(tovább…)

Az egyik leghasznosabb konyhai eszköz a sütőzacskó. Ahányszor kevés munkával kell valami finomat összedobni, nyugodtan elő lehet venni.

Most is ez történt. Került bele egy szűzpecsenye, ami olyan hamar elkészül, hogy a mellé tett zöldségek biztos nem válnak péppé.

(tovább…)

A keresztény hagyomány szerint Pünkösd a szentlélek kiáradásának, kiteljesedésének ünnepe, amit Húsvét után 50 nappal köszöntenek. Neve is a görög ötvenedik napból ered.

Nincsenek olyan „kötelező” étkei, mint akár Húsvétnak, vagy Karácsonynak. Tavaszi ünnep lévén az első zöldségek és baromfiak kerültek asztalra, de a bárány sem volt ritka.

A csirke, az újkrumpli és a spárga mind olyan, ami nem csak finom, de nyugodtan az ünnepi menübe is illeszthető.

(tovább…)

Tudható volt, hogy zavaros lesz a hétvége, se előre főzni nem lesz időm és ebéd előtt se sok. Ilyenkor valami hamar elkészíthető, de mégis a hét ünnepnapjához illő fogás kell, aminek ideális alapja a szűzpecsenye.

A szűzpecsenye a disznó bélszínje, már anatómiája okán is. Hasonlóképp hirtelen süthető, zsírtalan húsrész, ami még abban is hasonlít, hogy a legdrágább része. Ugyanúgy nem szabad túlsütni, vétek lenne kiszárítani. Egy darab nincs fél kiló, amiből három ember normálisan megebédelhet.

(tovább…)

Nagyon mutatós fogás, amit sokkal könnyebb elkészíteni, mint ránézésre gondolnánk.

Olyan vendégváró étkezéshez készült, ahol nem volt idő tálalás előtt sokat főzőcskézni, olyan fogásokat kellett összeállítani, amik jól előkészíthetők és épp csak a befejező lépések maradnak aznapra.

(tovább…)

Kicsit még várni kell, amíg a friss hazai terményekből készíthetjük ezt a finomságot, addig kénytelenek vagyunk részben fagyasztottat használni.

A félórás vacsorák mezőnyében komoly esélye van jó helyezést elérni, hiszen nem csak gyors és finom, de jó sok zöldséggel készítve nem kell külön köretet főzni mellé.

(tovább…)

Tartogat meglepetéseket a számítógépem, pedig nincs is túlméretes lemeze. Ez a kép még az ősszel készült, egy családi ünnepre készült libacombról. Érdekes módon a körete akkor sorra került, csak a „lényeg” maradt le.

Semmi olyan speciálisan téli nincs rajta, hogy ne lehetne most is jó étvággyal befalatozni. Talán csak a krumpligombóc helyett lehetne valami párolt, zsenge zöldségköretet kitalálni hozzá.

(tovább…)

Aki tart a bombázástól, az ide se nézzen!

Ez igazi, többszörös bomba volt: kalóriabomba, koleszterinbomba, viszont ízbomba is (de nem ám az ételízesítő).

GÉva barátosnénk sütött egyszer fantasztikus tokaszalonnát, egy disznótorban. Addig nyaggattam, amíg elmondta a receptjét, azok csodálkozásával, kiknek a kisujjában van, nem is értik miféle recept után kérdezősködök.

Maradt a minapi májas után egy kis darab szép, húsos tokaszalonna. Ezt sütöttem meg komoly áldozat árán. Eredetileg hideg kajának szántam, mint a jó húsos töpörtyűt, de végül nem érte meg a kihűlést.

(tovább…)

Ismét beállt nálam a csömör a bolti kenőmájasok összetétele és ára láttán, aminek egyenes következménye, hogy májast csináltam.

Egy olyan receptet vettem elő, amit eddig mindig elhalasztottam. Most adva volt egy fél doboz bontott tejszín, nem kellett azzal foglalkoznom, mihez használom el a másik felét.

A Nagycsarnokban járva vettem a csirkemájat és egy helyen nagyon szép tokaszalonnát kínáltak, az se maradhatott ott.

(tovább…)