Utánzat
• 2009. július 24.
Az idei szép kajszitermés örömére, meg a magunkéra is, csak úgy ömlenek a barackos receptek. Addig olvasgattam, amíg sok recept részleteiből készült a mai vacsora. Ha többen is felfedezni vélik saját receptjük elemeit, az semmiképp sem a véletlen műve. Készülhettem én már a gombócolásra, mert minap válogattam egy jókora zacskóval a piac legapróbb barackjaiból.
Nagyimnál láttam, hogy ezeket vette, kimagozta, és egy mokkáskanál fahéjas cukrot töltött a mag helyre. Utánozhatatlanul hajszálvékony krumplis tésztát tudott nyújtani, így az egész barackkal sem lettek hatalmasak a gombócok, és jóformán csak barackot ettünk. Ha egyszer nekiállt nemigen hagyta abba száz gombócka alatt. Pirított morzsával és fahéjas tejföllel tálalta, kivéve finnyás unokájának, aki a pucér gombócot szerette.
Értesítés az új receptekről
Kövessen twitteren
Édesanyám nagyon szerette a pirított morzsás zöldbabot, de nem tudott fellelkesíteni iránta, unalmas receptnek találtam. Nagyon friss, zsenge zöldbabot kaptunk, semmi szálkája se volt. Épp csak a végét levágva, sós vízben megfőztük. Nem túl puhára, ha tészta lenne azt mondanám rá, hogy al dente. Miközben a paszuly fődögélt, egy jénaiban elkevertünk egy kis zsemlemorzsát olajjal, majd be vele a mikróba. Közben kétszer megkeverve szépen megpirult.
Tele a piac szebbnél szebb cukkínikkel, ehhez a zsenge, vékonyakat keressük. Azoknak a héja is gyenge még és a magjai sem fejlődtek ki keményre. Ez tipikusan az a recept, ami nincs is, legalább is mennyiségeket nem tudok megadni, így aztán minden alkalommal kicsit más is lesz.
Könnyű, nyári a kiírás, legyen hát hús nélküli, viszont legyen benne nagy kedvencem a gomba. Piacot bejártam, alapanyagokat beszereztem, fűszereket learattam, indulhat hát a főzőcske. 
info kukac jokaja.hu