Ezt a kenyeret sütöttem minap. Tulajdonképp semmi különös, egy rozskovásszal és kevés élesztővel bedagasztott tészta. Nagyjából felesben tettem bele finomlisztet és réteslisztet, sőt egy evőkanál sikérrel is rásegítettem, hogy ne kelljen formában sütni.
Reggel dagasztottam be, kora délután gyúrtam át és estére süthettem meg. Amíg kelt, nyirkos konyharuhával terítettem le, nehogy nagyon kiszáradjon a külseje, és ne tudjon megemelkedni.
Lehet, hogy hihetetlen, de nincs vele negyed óránál több munka, és semmi varázslat, speciális eszköz, hozzávaló sincs benne. Van viszont máj, hús, szalonna, fűszerek. Nem vegyszeres, nem húsipari melléktermékekből készült, rakás ízfokozóval, hogy egyáltalán íze legyen. Ja, még jóval olcsóbb is egy közepes bolti májasnál. Azért a negyed órába a hús tisztítását, darálását nem számoltam bele, mert amúgy is épp daráltam, csak le kellett vegyek belőle egy keveset. Nem mértem, már megy szemre is, igaz nem törekszem a hajszál pontos újra készítéséhez, nem bánom, ha minden alkalommal kicsit másképp sikerül. Azért megpróbálom nagyjából leírni a becsült mennyiségeket.
25 dkg csirkemáj (lehet bármilyen máj, kicsit mindegyiknek más az íze)
25 darált disznóhús
5 dkg füstölt szalonna
só, bors, szegfűbors, kakukkfű
A receptet eredetileg II. Erzsébet angol királynő koronázási vendégeinek tálalták 1953-ban. Eltérnek a vélemények a szerzőről, és arról is, eredeti recept volt-e, vagy egy régebbi újragondolása. Ahogy az ilyen receptekkel történni szokott, mára rengeteg variáció alakult ki, melyek között egészen eltérőek is vannak. Végül is nem az a fontos, hogy pont olyan legyen, hanem azt a gyümölcsös, kicsit keleties ízesítést őrizze. Az eredeti talán már nem ís ízlene annyira mai étkezési szokásaink között, hiszen rengeteg majonézt és tejszínt tartalmazott, nem volt könnyű fogás.
Lehet valódi saláta kíséretébe, tányéron tálalni, de szokták szendvicsbe tölteni is. Ezt célszerű előre eldöntenünk, és annak megfelelően nagyobb vagy kisebb falatokra vágni a húst. Érdekesség, hogy ma az egyik leghétköznapibb húsféle a csirke, ám akkoriban még nem iparosították a tartását, drága ritkaság volt. Így történhetett az, hogy méltó lehetett egy ilyen ünnepi menübe.
4 kicsontozott csirkemell, a bőre nélkül
1 kis fej hagyma
1 kis sárgarépa
2 babérlevél
10 szem bors
5 szem szegfűszeg
Nem kerül sok munkába elkészíteni és különleges desszertborral kínálhatjuk az arra érdemeseket. Igazából csak a szűrése, ülepítése az, amivel el lehet játszani egy darabig, de az is inkább csak idő, mint verejték.
A hozzávalókból kb. 1 üvegnyi bor lesz, ha kipróbáltuk vagy vagányak vagyunk, lehet dupla adagból készíteni, nagy uborkás üvegben. Az üveg ne legyen a 2/3-ad részénél magasabban megtöltve, mert forrás közben kifuthat. Ha most nekiállunk, Karácsonyra elkészül, de persze nem válik hátrányára, ha tovább hagyjuk érni.
Bevásároltam. Mondhatom úgy is, hogy jól bevásároltam.
Fogytán lévén a sütőpapír idehaza, vettem utánpótlást. Évek óta ugyanazt a szilikonos papírt használom, ami erre a barnára hasonlít. Nem dobozba csomagolták, csak fólia hurkába. Amit most vettem, az is ugyanilyen csomagolásban van, csak másik cég csomagolja. Valószínűleg az csapott be, hogy csak ez az egyféle volt a polcon, nem volt összehasonlítási lehetőségem, és elkerülte a figyelmemet, hogy nincs ráírva, hogy szilikonos. Még az ára is hasonlóan 400 Ft körül volt. Kibontva gyanús kellett volna legyen, mert ilyen fehéres volt, nem a megszokott. Ettől persze még jó is lehetett volna.
De nem volt az!
Baja környékét – és nyilván néhány másikat – leszámítva méltatlanul kevés hal fogy Magyarországon. Túl azon, hogy egészségi haszna van, változatossá teheti étrendünket. Sok oka van az idegenkedésnek, a szálkáktól való rettegéstől az áron át a rosszul elkészített fogások emlékéig.
Érdemes pedig időnként rászánni magunkat, mert finom és általában nagyon hamar elkészülő ételeket tehetünk az asztalra. A halfilére, szeletekre rásülő máz receptjéről akkor is felismerhetnénk a komplexen fűszerező Anyókát, ha nem írtam volna meg, hogy Tőle származik.
2 dl tejföl
2 ek olaj
5 dkg reszelt hagyma (nagyon finomra vágott)
2 gerezd fokhagyma
1 ek mustár
2 csokor petrezselyem
só
őrölt bors
csipetnyi szerecsendió
őrölt koriandermag
csípős paprika
Egy banánkenyérhez olyanokat illene írni, hogy a banán megmaradt, barnulni kezdett a héja, el kellett használni. Az ilyet sose értettem, hiszen a banán akkor kezd jó lenni, amikor barna foltok jelennek meg a héján, amikor a húsán üvegesen áttetsző részek vannak, és már csak órák választják el attól, hogy erjedni kezdjen. Ilyenkor kezd az a szerencsétlen, haragoszölden leszedett, hajón és raktárban sárgított (a nagybani piacnál ott a banánérlelő csarnok) gyümölcs hasonlítani az éretthez. Engem például abszolút nem zavar, ha a héja foltos, az úgyis a kukában landol, csak a belsejét szoktam megenni.
Végül is mindegy, ki milyen okból áll neki a banánkenyérnek, a lényeg, hogy az eredmény finom lesz. Ebben a receptben egy másik déligyümölcs, az ananász is szerephez jut. A kis kockái még szaftosabbá teszik a tésztát és kellemes meglepetést okoznak, ha ráharapunk. A durvára darabolt mogyoró meg ezt a sok puhaságot, szaftosságot ellenpontozza száraz ropogósságával.
10 dkg mogyoró
3 banán
15 dkg ananász
5 dkg vaj (részben a forma kikenéséhez)
15 dkg méz
3 ek tej
25 dkg liszt
vanília
1 tk sütőpor
késhegynyi szódabikarbóna
Ez egy veszélyes recept. No persze nem megfőzni, vagy megenni, hanem közzétenni. Egyrészről fogalmam sincs valóban van-e köze Mexikóhoz, vagy olyan elnéző mosollyal tekintenének rá, mint mi a gulaschra. Másrészről ilyen néven Béni nagybácsi árul kész, dobozos valamit, minek törnénk magunkat a konyházással? Épp azok kedvéért kell mégiscsak leírni, akik talán nem is gondolják, hogy finomabb és olcsóbb is lesz, ha maguk készítik el. Arról meg most ne is essék sok szó, hogy mennyivel kevesebb vegyszert fogunk imígyen magunkba tömni. Ha valaki fagyasztott zöldségből készíti, nyugodtan besorolhatja a könnyen, gyorsan megfőzhető köretek közé.
20 dkg rizs
10 dkg zöldborsó
10 dkg kukoricaszem
10 dkg sárgarépa csíkokra vagy kockákra vágva
1 fej hagyma
1 ek paradicsompüré
só, bors
olaj
A Karácsony Egyiptomban csak a kopt kisebbségnek hasonló ünnep, mint nekünk, ezt a receptet mégis szinte nekünk találták ki. Az aszalt gyümölcsök, a méz, a narancs, a fahéj olyan karácsonyi hangulatúvá teszi és van olyan finom is, hogy méltó legyen az ünnepi asztalra. Előző nap elkészíthetjük, elég csak a hűtőből elővéve tálalni.
10 dkg mandula (hámozott)
10 dkg mazsola
10 dkg magozott datolya
10 dkg füge
10 dkg aszalt sárgabarack
2 narancs leve
1 citrom leve
2 dl víz
3 -4 ek méz
tejszínhab
fahéj
Szépen, sorban eljöttek hozám a mókusok. Ráadásul azzal a szándékkal, hogy egyem meg őket, ezért aztán kókuszbundát növesztettek.
Értesítés az új receptekről 
Kövessen twitteren 
info kukac jokaja.hu